Köszönti Önt az "Ezerjó hazája"!

Fejér megye észak-nyugati részén, a Vértes és a Bakony közötti Móri-árokban helyezkedik el Mór, a magyar kisvárosok egyik gyöngyszeme. Az emberi kultúra itt feltárt emlékei az újk?korig vezetnek vissza. A település helyén már évezredekkel ezel?tt virágzó élet folyt, az V. és VI. sz.-ban kelták lakták e vidéket. 1070. körül egy I. László korabeli oklevélben említik el?ször Mórt Willa Mour néven. A város a XV. században jelent?s fejl?désnek indult, királyi vámhely lett. Fejl?dését azonban visszavetette a török hódoltság. A török kiverése után a lakosság számának nagymérv? csökkenése miatt német betelepülésre került sor, amelynek f? szakasza 1696-1720 közé esett. Ekkor kezd?dött a községben az igazi sz?l?termelés. A németek hozták magukkal jellegzetes sz?l?kultúrájukat, amely jelent?sen eltért a magyarországi m?velést?l. 1694-1696-ig épült a kapucinus zárda és templom, 1734-ben a zárdában megalapítják a Boldog Asszonyhoz címzett gyógyszertárat. 1758-ban Mária Terézia császárn?t?l Mór mez?városi rangot kapott, amelyben a sz?l? és bortermelés fellendülésének is komoly szerepe volt. A város fejl?dését sem a dühöng? pestisjárvány, sem a földrengések sorozata nem tudta megállítani.
 

Ebben az id?ben épültek a város arculatát még napjainkig is meghatározó barokk kastélyai (Lamberg, Luzsénszky) és a település egyedi jellegzetessége, a pincesor is. A XIX-XX. sz. fordulóján kiépülnek a közintézmények és jelent?ssé válik a szénbányászat. Mórról származik e korszak egyik legjelent?sebb reformpolitikusa Wekerle Sándor, az els? polgári származású magyar miniszterelnök. Az 1970-es években meggyorsul az urbanizációs folyamat, ekkor a városba ipari üzemek is települnek. Az itt él? magyarok és nemzetiségiek összefogva, a hajdani telepesek hangyaszorgalmával vetekedve gyarapították településüket. A fejl?dés eredményeként 1984. január 1- én, - a szocialista Magyarországon századikként - Mórt várossá avatták. A rendszerváltást követ?en Mór a multinacionális vállalatok helyi ipari beruházásainak köszönhet?en az ország egyik legdinamikusabban fejl?d? kisvárosává vált. Mór nemzetközi kapcsolatai is egyre szélesednek, 1990-t?l testvérvárosa az észak-rajna-vesztfáliai Freudenberg.
 

A sz?l? és bortermelés hagyományaira épülve kialakult a város új kulturális és idegenforgalmi arculata. Ennek jellemz?je, hogy a vendég - az év bármely szakában érkezzen is - a több évszázados borkultúrához kapcsolódóan tartalmas zenei és képz?m?vészeti programokat, érdekes látnivalókat és gasztronómiai élvezeteket talál az "Ezerjó hazájában".

Állandó programok, rendezvények:

Április utolsó hete: Szent György Heti Vígasságok
Május: majális, gyereknapi rendezvények
Június-július: Nyári zenei estek
Július: Képz?m?vészeti Szimpózium
Augusztus 20: Szt. István napi rendezvények
 

Október els? hétvégéje: Móri Bornapok
A Móri Bornapokon minden páros évben:
Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál
November közepe: Márton napi rendezvények
December: Karácsonyi koncert

Sportolási és szabadid?s lehet?ségek:

Fedett uszoda, sport és kulturális rendezvények:
Wekerle Sándor Szabadid?központ
- Táncsics u. 27.
Szabadtéri fürd?: Városi Strand (szezonális nyitvatartás)
- 81. számú út mellett

Lovaglás és egyéb lovas sportok:
 

Hétkúti Lovaspark, Ferencz Tanya
Tenisz: móri Teniszpálya
(nyitva: májustól-szeptemberig)
Teke: Bogáncs Pince (nyitva egész évben)

Túrázás és kirándulás:
Vértes és Bakony hegység turistaútvonalai

Kulturális intézmények:

Könyvtár és Internet használat:
Radó Antal Városi Könyvtár
- Szt. István tér 5. Tel.: 22/407-138
Kulturális programszervezés: Közm?vel?dési Szervez? Iroda
- Szt. István tér 5. Tel.: 22/407-255

Közintézmények:

Polgármesteri Hivatal
- Szt. István tér 6. Tel.: 22/407-001, Fax: 22/407-818
Mór Városi Rend?rkapitányság
- Szt. István tér 8. Tel.: 22/407-063
Városi Kórház - Kórház u. 21. Tel.: 22/407-041
Posta - Kapucinus tér 5. Tel.: 22/407-021